Az LMP településfejlesztési elképzelései között a közlekedés, a közlekedésbiztonság kiemelt szerepet kap. Véleményünk szerint szükség van a központokon áthaladó főútvonalak forgalomcsillapítására, valamint meg kell oldani az iskolák, óvodák környéki dugókat és a parkolási káoszt is.
Utak, utcák; intézmények környéki dugók
A zebrák épüljenek lassításra késztető kiemeléssel és kőburkolattal, a frekventált részeken hosszabb szakaszon létesüljön az előzést lehetetlenné tévő elválasztott útpálya. A jelenleg rendszeres baleseteket okozó középszigeteknél ki kell szélesíteni az útpályát, világítással, fényvisszaverőkkel kell felhívni rájuk a figyelmet.
A zsúfolt kereszteződésekben körforgalmakra van szükség. Az iskolák, óvodák körül a reggeli és a délutáni órákban kialakuló dugók, káosz kezelésére közlekedési szakemberek bevonásával megoldási terveket kell készíteni, és azokat a lehető leghamarabb megvalósítani – nem törődhetünk bele, hogy a Huzella iskolánál már
a 2-es főúton is állnak az autók nyolc óra körül, a Németh Lászlónál pedig a Honvéd sor válik tökéletesen
járhatatlanná minden hétköznap reggel – a folyamatos balesetveszélyről már nem is beszélve. A közterület-felügyelet járőrözzön és bírságoljon ezekben az időszakokban az iskolák, óvodák környékén – elfogadhatatlan, hogy a tiltó táblák ellenére a járdára (gyakorlatilag a kerítésre) parkoló autók miatt babakocsis, kisgyerekes
anyukáknak kelljen az úttesten, az autók között lavírozniuk. A városvezetés érje el, hogy az általa anyagilag támogatott rendőrség a főútra álljon ki traffipaxszal, ne a Nemeskéri útra a temető mellé – ott sem volna megengedett a gyorshajtás, de mégis kisebb veszélyt hordoz, mint a város belső részein.
Törődjünk bele a megváltoztathatatlanba?
Parkolók, járdák
A Pesti út padkája a város teljes hosszában – évszaktól függően – poros vagy sáros kátyú. A bolttulajdonosok számos helyen szilárd burkolatot építettek egészen az útpályáig. Ezzel ugyan megszegték a hatályos szabályokat, de azért szerencsére a való életben néha a józan ész diktál, így nem kellett senkinek sem elbontania a parkolóját – hallgatólagosan megengedett, ami tilos. (A parkolási rendelet szerint komoly éves összegeket kell befizetni parkolómegváltásra, ha a vállalkozás saját területén nincs hely az autóknak – más kérdés, hogy ezért cserébe nem jár semmi.)
Szerintünk a város feladata (az Állami Közútkezelővel együttműködve), hogy a főút mentén az úttal párhuzamosan burkolt parkolóhelyeket és kerékpárutat építsen. Először Felsőgödön a Duna utca környezetében és a Alsógödön a Kossuth tér és a Béke út között, amit aztán az anyagi lehetőségek függvényében lehet bővíteni a település egész területén. Az iskolák, művelődési házak, vasútállomások környékén is a valós igényekkel számolva kell biztosítani a parkolást. A járdákon, illetve az utak menti zöldsávokban viszont szigorúan tiltani és szankcionálni kell a szabálytalankodókat.
A helyzet járdaügyben az elmúlt évek fejlesztései ellenére is siralmas, pedig a város hozzájárulást fizet annak, aki a saját telke előtt járdát épít, és maga is leburkoltat időnként egy-egy szakaszt – csak sokszor nem a legszükségesebbeket, ráadásul láthatólag nem valamiféle hálózat elemeként. Kell egy koncepció, amelyből látható, mikor hol lesz központilag épített járda, illetve ami alapján összehangolhatók a magánépítések. A város pályáztatás útján le tudná nyomni a kivitelezői árakat, olcsó megoldást ajánlva a magánépíttetőknek – tehát az anyag költségtérítésén kívül a munkaszervezésbe is besegíthetne.
E. B.
Ilyen egy gödi parkoló?
