A hulladékgazdálkodás meglehetősen komplex kérdés - a gödi polgár ma számos módon szabadulhat meg különféle szemeteitől. A "kommunális" megy a kukába, aztán lehet szelektálni, a zöldhulladékot pedig komposztálhatjuk vagy zsákban kitehetjük, a száraz avart pedig (egyelőre) el is égethetjük. Az építési törmelék, a veszélyes hulladékok, az elektronikai cikkek ismét külön téma. Ebben a posztban most csak a "zöldséggel" foglalkozom - a többit legközelebb, meg azután.
Gödön tavasztól őszig a TESZ ingyenesen elszállítja a zsákokban kihelyezett zöldhulladékot (lombot, fűkaszálékot, egyebet) és a kötegelt gallyakat. Idén március táján ugyan volt egy gyenge kísérlet a fizetős zsákok bevezetésére, de a lakossági tiltakozás (és a közelgő választások) felülírták az egyébként elég komoly gazdasági kényszert, tehát minden maradt a régiben.
Azon kívül, hogy örülünk a gáláns ajándéknak, mit jelent ez valójában? Tulajdonképpen nem mást, mint hogy mindnyájan együtt álljuk azok költségeit, akik kipakolják a zöldhulladékot a ház elé. Aki komposztál, és aki társasházban lakik (és csak egy virágládányi földet művel az erkélyen) ugyanannyit fizet, mint az, aki nyáron heti három zsák fűkaszálékot, ősszel pedig akár 70 zsák avart szállíttat el a rengeteg füstöt okádó szemetesautóval. Ami, nem mellesleg, rögtön azzal is jár, hogy az egyébként hasznos talajjavítóként felhasználható anyag külön kezelendő veszélyes hulladékká válik (és nem is vihető az egyébként használt kommunális lerakóba). Az egyszerű igazságosság, a "szennyező fizessen" elve, valamint a járulékos környezeti károk minimalizálása is megköveteli, hogy egy zöld párt (és képviselője) a fizetős zsákok bevezetése mellett álljon ki, azzal a kikötéssel persze, hogy mindazokat, akik közterületet tartanak rendben, vagy saját telkülön az önkormányzati fákról odahullott avart szedik össze, ne kerüljenek hátrányba - azaz ingyen jussanak hozzá az ehhez szükséges zsákmennyiséghez.
Göd város környezetvédelmi rendelete a komposztálást jelöli meg a zöldhulladék kívánatos megsemmisítési módjaként. A tegnap elfogadott módosítás az avarégetés lehetőségét heti két alkalomról egyre csökkenti, miközben a kiszabható bírságot a lehetséges maximumra, 30 000 forintra emeli. A távlati (szerintem helyes) cél a sokakat zavaró avarégetés teljes tilalma - ugyakkor a fizetős zsákok bevezetésével párhuzamosan ez sokakat teljes tanácstalanságba sodorhatna. Az önkormányzat semmiképpen nem kerülheti el a komposztálás népszerűsítését, a módszerek megismertetését és elterjesztését, párhuzamosan egyéb megoldások (a fűkaszálék elhelyezésének alternatívái) kommunikálásával. Abban ugyanis a testületben mindenki egyetért, hogy csak olyan szabályokat érdemes hozni, amit legalább a többség várhatóan betart.
A komposztálás elterjesztésére szerencsére vannak működő gyakorlatok, akár civil szervezetek (pl. a Humusz) segítségét is kérhetjük. Az önkormányzat saját honlapján, újságjában, az általa támogatott helyi televízióban, az idevágó tematikájú városi rendezvényeken, az iskolákban népszerűsítheti a házi komposztálást, de külön tájékoztató füzet kiadását is el tudnám képzelni. Komposztálni messze nem olyan bonyolult, mint ahogy az a kertészeti szakkönyvekből kitűnik, és nem is igényel olyan sok helyet. A keletkező anyagot még ott is el lehet helyezni, ahol nincs veteményes - a bokrok alá, vagy akár vékonyan a gyepre szórva nagyon jó talajjavítóként szolgál. Aki pedig egy négyzetmétert is sajnál feláldozni e célra az "élére vágott" díszkertből, az továbbra is szállíttathassa el a zöldhulladékát - de ezt ne azokkal fizettessük meg, akik a környezetbarát megoldásokat választják.
Természetesen számos ellenvetés merülhet fel: a diólevél komposztálhatatlanságától kezdve a közterületekre kiszállított szemétig - és ezek valóban olyan kérdések, amikre értelmes választ kell adni. De akkor, amikor a jelenlegi ingyenes elszállítás mellett is akad, aki inkább kiviszi a zöldhulladékát a közeli erdőbe (és ez most így van), akkor azt kell mondanom, nem a szabályozáson múlik...
Önöknek mi a véleménye?
