Tegnap (2010.10.19-én) a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által tartott közmeghallgatást, mivel, mint többször említették, rendelet kötelezi őket erre. Az eseményről jegyzőkönyv készül, amit majd az önkormányzatnak is megküldenek.
Az ügy apropója, hogy a Duna hajózóútjának javítása érdekében környezetvédelmi hatástanulmányt végeztek - és a munkát lebonyolító konzorcium szakértője (Szabó Gábor, Tér-Team Mérnök Kft.) most ismertette a terveket, valamint meghallgatta a lakosság véleményét, észrevételeit és válaszolt a kérdésekre.
Maga a folyamat jelenleg az engedélyezési szakaszban van, aminek lezárultával, 2011 második negyedében indulhat meg a közbeszerzési eljárás a kivitelezésre, a munkák pedig értelemszerűen ezt követően kezdődnek majd.

A hajóút-javításra azért van szükség, mert a magyarországi Duna-szakasz jelenleg nem felel meg a rá vonatkozó előírásoknak, a hajók év harmadában csak korlátozásokkal közlekedhetnek. A cél ennek megszüntetése, ennek érdekében végeztek részletes felméréseket (nem csak hajózási, hanem környezetvédelmi szempontokból is)

A minket érintő rész az alsógödi strandtól délre elhelyezkedő úgynevezett Gödi gázló, ahol 150 m széles,  kisvíznél 2,5 m mélységű útvonal kialakítását tervezik, összesen 53 000 m3 laza és márgás üledék kitermelésével. (Térkép itt) A Gödi gázló mélyítése szorosan összefügg a sződligeti és váci szűkületek rendezésével. A kotrást hagyományos berendezésekkel (kotróhajókkal) végeznék, és a kitermelt anyagot Vácnál, a mederben helyeznék el. A munka 40-50 munkanapot vesz majd igénybe, a vele járó zajterhelés a meder vonalán kívül nem éri el a nappalra meghatározott határértéket - de zajjal jár, ami érint néhány partközeli ingatlant.

A projekt kiterjed a Gödi-sziget mellékágának élőhely-rehabilitációjára is. Itt még nem alakult ki a végleges megoldás, a gödi önkormányzat, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park véleménykülönbsége miatt. A gödi főépítész, Tarjányi Judit által képviselt álláspont szerint a sziget védelmében elengedhetetlen a mellékág folyamatos vízátfolyásának biztosítása, a Duna-Ipoly Nemzeti Park viszont a vizes élőhelyek lehető legkisebb mértékű bolygatását, a mellékág részleges, kisebb mértékű kotrását támogatja.

A felszólaló gödiek említették a parti ingatlanok megcsúszásának veszélyét, a megnövekedett hajóforgalommal járó erősebb hullámverést és zajterhelést. Vass Dániel gödi geológus pontos hidrológiai adatokkal és (szerintem) megfontolandó kompromisszumos javaslatokkal (pl. az Ilka-patak mellékágba terelése) járult hozzá az eszmecseréhez - amit a szakértők örömmel fogadtak.

A fórum négykor ért véget, a hatóság képviselői ezek után sietve távoztak, sértődötten kommentálva azt a megjegyzést, miszerint többeket is érdekelt volna az ügy, csak az időpont túl korai. (Egyébként is megpróbálták belefojtani a szót a főépítész asszonyba, miszerint a mellékág nem témája a hatástanulmánynak.) Szerencsére a szakértők még hosszasan elbeszélgettek a maradókkal a lehetőségekről (én hamarabb el is jöttem, mint ők).

Amellett, hogy meg kell oldani, hogy ne járjanak be quadok és teherautók a szigetre, személy szerint a kisebb beavatkozással járó mellékági kotrást támogatom - kevesebb elhelyezendő iszap, az élővilág kisebb zaklatása, nem mellesleg a part leomlásának kisebb veszélye miatt. És az olvasók?

Linkek:
részletesebb (és főleg hozzáértőbb) beszámoló Vass Dániel blogján
Duna hajózhatóság projekt