Kicsit már én is úgy érzem, a szemét-téma egészségtelen túlsúlyt kapott itt a blogon, de mégis, megint erről kell írnom. (És hamarosan ismét, ha a zöldhulladékkal végre méltóztatik foglalkozni a testület még a következő tél előtt.)
Sipos Richárd képviselőtársam előterjesztést nyújtott be a városi hulladékgazdálkodási rendelet mellékletének hatályon kívül helyezéséről, törvénysértésre hivatkozva - jogosan. A többség az előterjesztést elvetette - szerintem szintén jogosan. Hogy is van ez?
A gödi képviselő-testület utoljára december 21-én, az érvényben lévő hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) alapján módosította a rendeletet, amikor az új árakat meghatározta, valamint megszüntette a kormányhivatal által is kifogásolt aránytalanságot, lehetőséget adva mindenkinek a kisebb kuka választására. Aztán december 30-án megjelent a Magyar Közlöny a Hgt. legfrissebb módosításaival, köztük az 57. §-sal, miszerint "(1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét."
Tiszta sor, a díjat nem lehet emelni, tehát egyetlen tétel sem lehet magasabb a tavalyinál, azaz a 120 l-es és annál nagyobb edények jelenlegi árszabása nem felel meg a magasabb jogszabálynak. (Meg az sem, hogy ezentúl az alapdíjat a szüneteltetés idején is fizetni kell.) Az önkormányzat jogszerűen járt el ugyan a módosításkor, de mire hatályba lépett a rendelete (január elsején), az már nem felelt meg az érvényes szabályozásnak.
Az önkormányzat leszállíthatja a magasabb díjakat a tavalyi szintre - ezzel persze csökken a bevétel (nem fogja fedezni a kiadásokat) és az amúgy is csekély különbség a kis és a nagy kuka ára között, ami az eddig sem túl nagy motivációt vágja haza.
Vagy visszaállíthatja a régi rendeletet, aminek eredményeképp a kiskukát választók ismét felkereshetik a tesz-t, a beszerzett 60l-es edényt félretehetik jobb időkre, esetleg beszerezhetnek egy új 120-ast a már kidobott/eladott/leadott régi helyett.
Eme hátrányok mellett a két fent vázolt megoldás szintén törvénytelen.
Merthogy a Hgt.-ben más is van:
4§ g) a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is
Lefordítva a helyi viszonyokra: a szemét "termelője" kell fizesse a díjat, nem az önkormányzat, azaz áttételesen az adózó de nem akkora szeméttermelő gödi polgár.
25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni,... - nagyjából emiatt meszelte el a kormányhivatal az előző rendeletet, és emiatt nem járható út a visszaállítás.
Ugyanez a paragrafus határozza meg azt is, a díjat hogyan kell meghatározni:
25. § (1) ... figyelembe véve a következőket:
a) a közszolgáltatás jellege,
b) a kezelt hulladék mennyisége és minősége,
c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei,
d) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségei.
Na most akkor, vagy ezek figyelembe vételével határozzuk meg a díjakat, és akkor kijön egy szám, és azt kell beszedni, vagy nem lehet emelni, de ez esetben a számításokat dobhatjuk a szemétbe.
Önök melyik paragrafust szegnék meg?
(Mellesleg az Országgyűlés épp ebben az ülésszakban tárgyalja az új Hulladékgazdálkodási Törvényt. Madárkák csiripelik, hogy az 57§ kikerül. Vagy nem. Egyébként is, ki tudja, mikortól lesz hatályos. A költői kérdés: mit tegyen a képviselő, aki felesküdött a törvények betartására és betartatására?)
