A gödi LMP-csoport novemberben megjelenő nyomtatott újságában, a Gödi LáMPásban e címmel megjelenő cikk - terjedelmi okok miatt - nem foglalkozhatott minden városfejlesztési témával. Itt viszont elférnek a részletek is. Lapozás után az újságcikk olvasható - a fejlesztéspolitika alapkérdései, illetve az adóbevétel-növelés, munkahelyteremtés lehetséges (zöld) útja.
Vajon hány gödi lakosnak van tudomása arról, milyen lesz a városunk tíz–húsz év múlva? Vajon majd akkor is kertváros lesz, vagy bizonyos részeken emeletes társasházak állnak majd, mint most a Szeder utcai lakóparkban?
Az addigra kipusztuló fák helyett terebélyesedni fognak-e már az időközben telepített pótlások? És lesz-e járda számos olyan fontos szakaszon, ahol most nincs? Lesznek-e munkahelyek, középiskola, fedett uszoda, turizmus? Vagy érdektelen és jellegtelen alvóvárossá silányulunk?
Göd 2008-ban készült, 2013-ig tervező Integrált Városfejlesztési Stratégiája sok színes grafikont és ábrát tartalmaz, 100 oldalából azonban alig néhány foglalkozik a fejlesztéssel, az is olyan általánosságok szintjén, hogy bármelyik magyar településre érvényes lehetne. Arról nem is beszélve, hogy szinte semmi nem valósult meg belőle.
Hosszabb távú stratégiának nyoma sincsen, de az még nagyobb baj, hogy nem az írásképtelenség vagy a tervek titkolása okozza az elmaradást, hanem az elképzelések hiánya. Szerintünk hiba a pénz szűkösségére hivatkozva álmodozásnak, emiatt feleslegesnek minősíteni a hosszú távú terveket. A városban adófizetők élnek, vállalkozások
működnek. Ebből eddig is voltak, és ezután is lesznek bevételek. Beruházások, örvendetes módon, eddig is történtek. A kérdés csak az, hogy a pénzt a mindenkori vezetés véletlenszerűen, kiszámíthatatlan lobbiérdekek mentén költi-e el házi beszállítók zsebét tömve, vagy egy fejlesztési stratégiát megvalósítva. Az ötletszerű költekezésre sajnos számos példát hozhatnánk csak a közelmúltból is: az alig négy éve átadott strandöltöző
teljes fűtési rendszerének több mint 10 milliós cseréjét vagy a 7,5 milliós (még meg sem valósult) parkettafelújítást a sportcsarnokban. Az LMP gödi szervezete szerint nyilvános tervre van szükség, mely évente frissül, de irányt nem
változtat. Melyhez igazodhatnak a választásokon indulók, melyről elmondhatnák, folytatnák-e vagy ellene mennének bizonyos pontokon.
A problémás pontokról és a fejlesztendő területekről térképet készítettünk.
És honnan vegyük minderre a pénzt?
Adóbevétel, munkahelyteremtés -
Vonzzuk Gödre a fenntartható iparágakat!
Göd helyi iparűzési adóbevételének jelentős részét egyetlen cég, a 2/A mellett megtelepedett Samsung fizeti be – nélküle gyakorlatilag csődbe mennénk. 2001, a vállalat gödi megtelepedése éve a munkahelyteremtés szempontjából is jelentős volt, de azóta nem történik semmi. Az utóbbi években persze csökkent a beruházói kedv, de több fejlett ország már kilábalóban van a válságból, és újra kezdenek üzemeket, logisztikai központokat létesíteni hazánkban. Viszont nem fognak maguktól éppen Gödre jönni, hiába van autópálya-kapcsolat, lehetőség az OVIT-hoz vezető vasúti iparvágány meghosszabbítására. A városnak a siker érdekében komoly külgazdasági
kapcsolatokkal rendelkező szakembert kellene megbíznia, hogy elősegítse a fenntartható iparágak, a tiszta technológiák megtelepedését az M2 melletti területeken. Jó ötletnek tartanánk egy hulladékválogató üzem és egy komposztáló telep megépítését is a lakott részektől távolabb, ami egyrészt környezetbarát megoldást jelentene a város hulladékgazdálkodási problémáinak egy részére, másrészt szakképzetlen munkavállalók elhelyezkedésére teremtene lehetőséget.
E.B.
