Összefoglaló a MÖSZ önkormányzati konferenciájáról
Gödöllő, 2011.03.16-17.
Hlavács Judit, LMP
bevezetés
A kétnapos konferencián a kormány képviselői mutatták be elképzeléseiket az önkormányzati és a nagy ellátórendszerek átalakításáról, illetve önkormányzati és szakmai előadók is voltak. Olyan új ötlet, ami előzetesen – vagy az elmúlt néhány napban – nem jelent meg a sajtóban, nem hangzott el. Az előadások végén a hallgatóságnak is volt alkalma kifejteni véleményét, illetve kérdéseket feltenni.
A konferencián más önkormányzati érdekképviseleti szövetségek (TÖOSZ, Faluszövetség) is jelen voltak, és hangsúlyozták az önkormányzati érdekvédelem kiemelt fontosságát.
Várható, hogy a konferencia anyaga a www.moszlap.hu oldalon is olvasható lesz. A továbbiakban csak a várható változásokra, illetve a Göd terveit különösen érintő részekre térek ki (utóbbi kiemelve), így néhány komplett előadás is kimarad.
önkormányzatok az alkotmányban (Gulyás Gergely)
- az Alaptörvényben megemlítik az önkormányzatokat, de a részletek a később elfogadandó sarkalatos törvényekben lesznek szabályozva.
- az ellátandó feladatkörök és finanszírozás összehangolása
- hitelfelvételi korlát és szigorúbb ellenőrzés
- közigazgatási hivataloknál a törvényességi felügyelet (már felálltak)
- polgármesteri és országgyűlési képviselői mandátum összeférhetetlenségének visszaállítása
önkormányzati törvény (Bekényi György BM)
- az alkotmány adja az alapokat
- ősszel kerül a parlament elé az új ötv.
- településcentrikus (mindenhol maradhat a testület, pm.)
- kétszintű rendszer
- járások kialakítása; államigazgatási feladatok itt (építéshatóság, gyámügy...)
- az államreform része, a nagy ellátórendszerek átalakításával összhangban
- a feladatellátás és a finanszírozás struktúrájának áttekintése
- településüzemeltetés marad helyben
- egyéb feladatok településnagyságtól függően és az ágazati reformokkal összhangban határozódnak meg
- kötelező feladatok részleteinek is pontos definiálása, valós finanszírozással; önként vállaltak korlátozása – pl. csak saját bevételből
- feladatorientáltabb és egyszerűbb normatívarendszer
- a (vár)megyei ök.-k intézményfenntartás helyett inkább területfejlesztéssel foglalkozzanak
- hitelfelvételi korlát, adósságkezelési törvény (megelőzésre is), erősebb gazdasági ellenőrzés
- beruházásoknál a működtetés finanszírozási garanciáira is gondot kell fordítani
- mulasztásos törvénysértések szankcionálása
közigazgatási reform (Rétvári Bence)
- 20 kormányhivatal – vármegyék, főváros – benne a közigazgatási hivatalok és szakigazgatási szervek (főfelügyelőségek)
- élén a kormánymegbízott („főispán”) politikai és közigazgatási felelősséggel
- szakigazgatók kettős irányítással – főispán és szaktárca vezetője
- törvényességi felügyelet (nem semmisít meg rendeletet, hanem figyelmeztet, ill. továbbküld: rendes bíróságok és kúria)
- 2013-ig ötv (az őszi csak az alkotmányból eredő átvezetések, ez sokkal átfogóbb lesz), előtte alapos vita
- járási rendszer
- prioritás: esélyegyenlőség javítása (bárhol azonos feltételekkel elérhető oktatás, eü...)
- hatáskörök szétválasztása és pontosítása
- jegyzői ügykörök átvizsgálása
- feladatmegosztás a kormányhivatalokkal
önkormányzati érdekképviselet (Zongor Gábor, TÖOSZ)
- az önkormányzatiságnak mint értéknek kéne megjelennie az alkotmányban
- önkormányzati érdekképviselet hangsúlyozása – választás, lefedi az egész országot, legitimitása mint a parlamentnek
- sokféle önkormányzat, néha ellentétes érdekek
- közvetlen kapcsolat a társadalommal, gazdasági szereplőkkel, civilekkel
- „szövetségek szövetsége” „önkormányzati parlament” vagy más rendszerű érdekképviseletre szükség van; felterjesztési jog a Parlamentbe szükséges volna (Gémesi)
katasztrófavédelem (dr. Bakondi György)
- változtatni kell a koherenciazavarokkal sújtott rendszeren (hatáskörök, feladatok és szakmaiság pl. a vízgazdálkodásban, árvízvédelemben)
- építéshatósági engedélyezés (pl. ártérre ne)
- ingatlanbiztosítás – felelősség kérdése; most jobban járhat, aki nem kötött biztosítást, ez nem maradhat
- önkormányzatok védelmi felkészítése szükséges
- közbiztonsági referens ?
- új katasztrófavédelmi törvény június-júliusi végszavazással
zöldgazdaság (Gémesi Zsolt)
- ambiciózus vállalás, megújulók megháromszorozása
- vállalkozókat, nemzetközi forrásokat bevonó rendszer, szabályozás
- 2014-től önálló energetikai operatív program várható
- a vállalások megvalósításához szükséges források 20%-a áll rendelkezésre az ÚSZT-ben, a többit az ök-nak és a vállalkozásoknak kell előteremteniük
- közvetlen EU-források: IEE, SAVE, ALTENER, STEER, EGT-, norvég alap – tájékozódási lehetőség az NFÜ és a minisztérium honlapján, tanácsokat is lehet tőlük kérni
- EGT izlandi alap – csak geotermikus projektekhez
- önerő – tárgyalások folynak fejlesztési bankokkal, új pénzügyi mechanizmusok kialakítása
egészségügy (dr. Szócska Miklós)
- hosszú átalakulási folyamat
- helyzetfelmérés, egyeztetés az összes érintettel - jelenleg ez folyik
célok: esélyegyenlőség (hozzáférés), hatásos eljárások alkalmazása, hatékonyságösztönzés, betegjogok érvényesítése, fenntartható és szakmailag indokolt portfóliók kialakítása
- teljes spektrumú ellátás nem biztosítható megyei szinten (hiányzik: szakember, tárgyi feltételek, pénz, esetszám)
- nagytérségek (1-1,5 M lakos), ezen belül világos betegutak, funkcionális integráció
- új szakmai kollégiumi rendszer
- szintek:
---választott háziorvos, házi gyermekorvos
eszköztámogatás visszaállítása
megerősített praxisjog
praxisalap felállítása a hosszú távú letelepedés és a nyugdíjellátás biztosítására
teljesítményalapú finanszírozás emelt kerettel
szakmai kapcsolat, illetve választás kistérségi és városi szakellátók között
együttműködés a többi szereplővel (otthoni betegápoló, védőnő...)
--- kistérségi járóbeteg-központok
sürgősségi ellátás
szűrések
összevont alapellátási központ
betegutak szervezése
funkcióváltások - „romkórházból” járóbeteg- vagy rehabilitációs központ lehet
--- városi kórház és járóbetegközpontok
--- megyei kórházak és szakrendelők
--- nagytérségi központok
--- országos szakmai központok és alközpontok (pl. transzplantáció még nagytérségi szinten sem indokolt)
közoktatás (Hoffmann Rózsa)
- az új törvény heteken belül a kormány elé kerül
- szűkebb kerettörvény + kormány- és miniszteri rendeletek
- NAT teljes átalakítása, kompetencia helyett ismeretalapú
- kötelezően választandó kerettantervek, helyi tanterv csak a kerettanterv szabadon meghatározható részében
- heti öt testnevelésóra: finanszírozás nincs (tanár, hely), az intézmények és a fenntartó kreativitására bízzák a megoldást. felmenő rendszerben első és ötödik osztálytól
- óvodakötelezettség három éves kortól, felmentést lehet kérni. Öt éven belül kerül bevezetésre, pályázati rendszer az intézményhálózat bővítéséhez talán 2-3 év múlva
- bérfinanszírozás központi keretből, a fenntartói kör újragondolása mellett. Aki a rezsit vállalja, megtarthatja az iskolafenntartást (HR szerint a költségek 15%-a)
- szigorúbb állami irányítás
kerettanterv
állami ellenőrzés (szakfelügyelet)
igazgatók kinevezése – kormányhivatal
- általános iskolák kéttannyelvűségének megszüntetése
- integrációpártiság vége (bár az SNI-s kettőnek számít rendszer marad)
- a szabad iskolaválasztás megmarad
szociálpolitika
- a szoc. tv. helyett új szolgáltatási törvény
- homogén gondozási csoportok – 4 fokú skálán, ehhez igazított finanszírozás a lakhatást nyújtó szolgáltatásoknál
- kapacitáskorlát bevezetése
- megyei szintű adminisztrációs központ
- járási szintű tanácsadó és támogató központ
- állam mint szolgáltatásvásárló
- közmunkaprogram? (még nincs konkrét terv, csak hogy máshogy lesz)
- rendszeres segélyezés nem az önkormányzatoknál
- segélymaximum a minimálbér 75%-a
- lakhatási tám. rendszere is változik
(szubjektív) összegzés:
- általánosságban sokkal kisebb szerepe marad az önkormányzatoknak, sok hatáskörelvonás; noha magát a települési önkormányzatokat (egyelőre) nem szüntetik meg
- sok esetben nem látszik a megoldási mód, csak a gyors és alapos változtatás igénye (ötv, szociálpolitika), máshol teljesen nyilvánvaló, hogy a beterjesztő nem hajlandó befogadni változtatásokat (közoktatás), de van példa alapos tájékozódás alapján kidolgozandó reformtervekre is (egészségügy). Persze az is lehet, hogy mindez csak szubjektív benyomás, ami csak az előadó személyes habitusából ered.
- a feladatokkal együtt nem csak a normatívákat, hanem a saját forrásokat is elvonják (HIPA, gépjárműadó, esetleg IFA is) – de ha nem így lenne, a költségvetési főösszeg csökkenése miatt az adósság (Göd esetében legalábbis) mindenképpen a csődbiztos kirendelése kategóriájába fog esni. A most is kilátástalan helyzetben lévő településeknek ez már mindegy, de aki eddig talpon volt (mert pl. van ipara), az is ellehetetlenül.
- ebben a képlékeny helyzetben nem értem, milyen alapon fog négyéves gazdasági programot elfogadni bármely magyar önkormányzat
- nem mintha bármilyen jelentősége lenne a névnek, de a „vármegye”, „főispán” címkék bevezetése a komikum mellett tipikus gumicsontnak tűnik – amíg majd ezen rágódnak, hátha a lényeg elsikkadhat :)
